A boldogság titka.

  Bizonyára veled is mint mindenkivel előfordul az hogy az életed nem pontosan úgy alakul ahogyan elképzeled. Egész pontosan szenvedsz, valamiért szenvedsz. Mi az oka a szenvedésnek? Miért kell szenvednünk? Vajon a csillagok okozzák a szenvedésünket, vagy a politikusok, vagy az időjárás, vagy maga Isten netán? 

Miért kell szenvednünk a védák szerint?

További érdekességek:

Álomfejtés Szerelmi kötés Hogyan legyek boldog. Piros gyertya jelentése. Pszichológiai trükk. Csakra tisztítás. Hogyan legyek boldog. Gyertyamágia. fekete mágia. Nehéz döntés. Az anyag nem létezik. Csakrák. Kristályok. Orgon. Hogyan legyek bátor. Hogyan legyek boldog. Atlantisz gyűrű. Meditáció. Az elengedés. Gyertya színek. Gyertyamágia. Buddha élete. Tibeti halottaskönyv. Tibeti szerzetesek. Buddhizmus. A karma. Szent geometria. Energiavámpírok. Csakra. A vonzás törvénye. Pénzmágia. Támadás mágiával. Ezoterikus mágia.

  A védikus irodalom definíciója a következő a szenvedéssel kapcsolatban:  A szenvedés oka az élvezetvágy. Az élvezetvágy oka a hamis önazonosítás. A hamis önazonosítás oka pedig a tudatlanság. A tudatlanság oka pedig a legfelsőbbel való szembenállás, a legfelsőbbtől való idegenkedés.

  Nézzük egy picit részletesebben. A szenvedés oka tehát az élvezetvágy. Mi a gond az élvezettel? Nos, az élvezet végül is egy ártatlan dolog, pláne hogyha nem ártok vele másnak, de mégis van egy olyan hozadéka ami nem kívánatos azok számára akik a lelki ösvényen szeretnének felemelkedni, akik szeretnék elérni a belső békét.

  Az élvezetvágy éppen a testi tudatot erősíti meg. Mi pedig azt szeretnénk elmélyíteni magunkban, hogy lélek vagyok, a testtől különálló lélek. Sokszor az ember arra gondol hogy mi baj van azzal ha én valamit élvezni akarok, finomat akarok enni vagy bármilyen élvezetet szeretnék megtapasztalni. Egyrészt nyilván van egy olyan következménye is az élvezetnek hogy megbetegszik az ember de mindenképpen hoz magával egy visszahatást is, egy  visszahatást, ami nemkivánatos visszahatás.

  Hiszen az élvezet azt jelenti hogy el szeretnék venni, magaménak szeretnék tudni valamit ami nem az enyém. A lélek természete nem az élvezet, a lélek természete a boldogság. A boldogság és az élvezet egészen más kategória. A boldogság az, amikor az ember önmagában elégedett.

  Elégedett attól ahogy a világot látja elégedett attól ahogy egy folyó hömpölyög. És hogyha az ember élvezetre vágyódik akkor az történik hogy megváltozik a látásmódja, önző lesz. Nyilván azért vagyunk mindannyian az anyagi világban mert az élvezetvágy idekényszerített bennünket. De hogyha ki szeretnénk szabadulni a szenvedések és ideiglenesség világából akkor meg kell értenünk hogy van az élvezetnél sokkal nagyobb boldogságot adó szubsztancia,  lelki minőség.

  Tehát, a szenvedés oka az élvezet iránti vágy. Az élvezet iránti vágy oka pedig a hamis önazonosítás, a hamis önazonosításból ered az élvezetvágy. A testemmel azonosító magam. Megfeledkezem arról hogy lélek vagyok egyszerűen genetikailag ez van belénk kódolva hogy a testünkkel azonosítjuk magunkat, az ahankár, a hamis én hatására. De mi az oka a hamis önazonosításnak?

  A tudatlanság, a spirituális tudatlanság vagyis az ember nem rendelkezik azzal a spirituális információval, azzal a spirituális tudással hogy az embernek a szerteágzó figyelmét az anyagról befelé kell fordítania és az önvalóban kell horgonyoznunk, mert ha megtapasztaljuk az önvalót akkor leszünk képesek a lelket másokban is látni, akkor leszünk képesek minden élőlényben emberben is és állatban is, növényben, folyóban és bárhol máshol felismerni a legfelsőbbet is.

  A tudatlanság oka pedig a legfelsőbbel való szembenállás, idegenkedés. Van-e legfelsőbb intelligencia, van-e valaki az anyagi dolgok mögött, és emiatt kényelmetlenül érzem magam.

Miért van ez?

  Az élvezetvágy automatikusan kizárja azt hogy felelősséggel tartozom a cselekedeteimért. Ha felelek a cselekedeteimért akkor nyilván nem leszek élvhajhász. A védák végső üzenete a szenvedéssel kapcsolatban tehát az hogy a szenvedésünk oka a legfelsőbbtől való idegenkedés. A szenvedésünkért sohasem okolhatunk másokat, sem egyénileg sem kollektíven.

  A szenvedésünk oka csakis belül keresendő. Ahogyan egy másik definíció meghatározza nem azért kell szenvedned mert szenvedned kell, hanem azért, hogy tudd hogy nem kellene szenvedned.

A lélek eredeti természete az hogy boldog legyen. Hogy mások boldogságát szolgálva tapasztalja meg a boldogságot. Az élvezet ennek az ellenkezője. 

  A saját örömöm hajhászása során szenvedést okozok a környezetemnek és magamnak is. Amikor ez a kérdés merül fel benned hogy miért kell szenvednem, mi a szenvedéseim oka, meg kell értened hogy sohasem szabad hibáztatnod senkit sem. Nem a bolygók okozzák a szenvedést, nem  politikusok okozzák a szenvedést hanem én saját magamnak okozom a szenvedést.

Ha ezt az ember megérti akkor már közel a gyors gyógyulás.

Forrás: hinduizmus.hu

www.egereszo.hu---> Webkatalógus