2017. március 4., szombat

Hogyan küzdjem le a félelmet

A szorongás a félelem egyik formája, és nagyon gyakori. Sok embernél a félelem folyamatosan a háttérben húzódik meg. A félelem bizonyos foka - még akkor is ha nem tudatosan - ha teljes mértékben azonosultál az egós elmével, akkor félelemben lesz részed, még akkor is ha azt csak egyfajta háttér érzésként tapasztalod meg. Más formákban is előjöhet a félelem, mint például a düh és harag. Ha a haragot közelebbről megfigyeled, a felszín alatt ott találod a félelemet. Ha félelmet tapasztalsz, rá kell irányítanod a figyelmed, felismerve ezzel hogy félelmet érzel.



pánikroham

 

A legfontosabb kérdés ami ilyenkor felmerül: kapcsolódik-e a félelemhez bármilyen jellegű gondolkodási folyamat? Más szavakkal melyek azok a gondolatok amelyeket az elméd termel amikor félelmet érzel? Lehetséges hogy bizonyos gondolatok, amelyekre gyakran és szokásszerűen gondolsz, félelmet keltenek benned. Előrevetíted magad a következő, jövőbeli pillanatba és próbálsz irányítani valami olyat amely felett nincs hatalmad. Például mi fog történni velem? Vagy teremtesz egy képzeletbeli helyzetet a fejedben, amely veszteséggel végződik. Szenvedni kezdesz. Nem most történik ez a képzeletbeli jelenet, de megtörténhet. A kényszeres és ismétlődő gondolkodás általában olyan helyzeteket vetít előre amelyek balul sülnek el. De ezen
helyzetek egyike sem történik éppen most. Talán nem is fognak megtörténni. Gyakran egyáltalán nem történnek meg. És ha esetleg mégis megtörténik, sokkal könnyebb szembenézni az adott szituációval a valóságban, mint az elképzelt helyzettel a fejedben. 


szorongás


Ugyanis a fejedben lévő képekre nem tudsz válaszolni, nem tudsz fizikailag semmit tennni ellene, nem orvosolhatsz egy képzeletbeli helyzetet, csak úgy ha nem gondolsz rá többet. Ha viszont egy tényleges szituáció merül fel, akkor szembenézel vele, figyelsz rá, és megteszed a szükséges lépéseket. De amikor a képzeletedben pörgeted ezeket a helyzeteket, a markukban tartanak, mert ezek a helyzetek  csupán agyszülemények. Meg kell tehát nézned hogy a félelmet az elme teremti-e azzal, hogy félelmet keltő gondolatokat generál, a jövőbe vetítve ezzel magát. Ha ez a helyzet akkor felismered hogy azért érzel félelmet, mert a tested nem tesz különbséget a tényleges helyzet és az elme által kitalált történet között. "Amikor az életkörülményeim kritikussá válnak..." - lényegében ez az amit gondolataid mondanak
neked. 


Pánik félelem terápia


Ekkor a tested elhiszi ennek az igazságát, és úgy reagál mintha ebben a pillanatban veszély fenyegetne. A test nem tud különbséget tenni a tényleges és az elmédben elképzelt tigris között. A valódi fenyegetettséget a gondolataid jelentik. A test ugyanúgy reagál a tényleges veszélyre mint a gondolataid által keltett képzeletbeli veszélyre. Ugyanúgy reagál, izzadni kezdesz, levegőért kapkodsz mert félelemkeltő gondolatok keringenek a fejedben. Ha ezt tapasztalod akkor a gondolataidat kell megfékezned, mert azok okozzák a félelmet. Hogyan fékezd meg a gondolataidat? Úgy hogy felismered ezen gondolatok hiábavalóságát és romboló hatását, majd eldöntöd hogy kilépsz belőlük. Hogyan léphetsz ki belőlük? Először is ne hidd el az elmédnek amikor azt mondja, hogy nem vagy képes kilépni a gondolataidból, gondolkodnod kell ezeken tovább. Nem, egyszerűen kilépsz és veszel egy tudatos lélegzetet, vagy a figyelmedet a tested belső energiamezejére irányítod.
 




Tudatos döntést hozol, hogy elvond a figyelmed a gondolkodásról. Lehet hogy ehhez nagyon ébernek kell lenned, ugyanis lehetséges az is, hogy olyan erős a gondolatok sodrása, hogy képtelen vagy kilépni belőle. A gondolati sodrásnak hatalmas húzóereje lehet, így ha nem tudsz kilépni belőle, legalább ismerd fel hogy ez történik. Olyan állapotba kerülhetsz, hogy még nem tudod magad kiszedni a gondolatokból, de elkezdődhet a folyamat, amelyen keresztül fokozatosan leválaszthatod magad a gondolatok sodrásáról - azzal hogy felismered hogy éppen mi történik. Egy részed ilyenkor tudni fogja hogy ez az egész nem teljesen valóságos. Ez a részed felismeri hogy ezt félelmet az elméd teremti. A korai szakaszokban lehet, hogy még tényleg nem tudsz kilépni a gondolatokból, mert olyan erősen és teljesen magukkal ragadnak, de legalább felismered
hogy a csapdájukban vergődsz. 


A legrosszabb dolog az amikor magukkal sodornak és te erről nem is tudsz, mert annyira azonosultál velük, hogy számodra az egész helyzet teljesen valóságosnak fog tűnni. Tehát ha már tudsz erről, az egy lépést jelent előre. Aztán egy idő után persze enged az energia szorítása, és akkor már mondhatod azt: "Kilépek a félelemteli gondolatok sodrásából mert szenvedek miattuk." És ekkor veszel egy tudatos lélegzetet, majd egy újabbat. Elkezded érezni a tested belső energiamezejét. Úgy érzed mintha hirtelen egy hatalmas terhet engedtél volna el. 

Ez a felébredés egyik formája. Kilépsz a kényszeres gondolkodással való azonosulásból. Ilyenkor valódi felébredés zajlik. Megfigyelheted magadban. Mintha egy rémálomból ébredtél volna fel. Valószínűleg mindenki megtapasztalta már milyen az amikor egy rémálomból felébredünk, mekkora megkönnyebbülés.
Megkönnyebbülsz hogy az ágyadban vagy. Ugyanez történik amikor kilépsz egy félelemteli gondolatból...és jelen vagy. Aztán megfigyelheted, hogy a gondolat finoman vissza akarja húzni a figyelmedet. Egy apró gondolat felmerül, és a kérdés az, hogy követed, vagy nem követed. Ha követed, akkor... az egész kezdődik előlről, de kitartással bárki számára, még egyszer, bárki számára eredményes ez a módszer.